A választási kampány finisében ismét a Fidesznél a labda, legalábbis, ami a dm-kommunikációt illeti. Azt most hagyjuk is, hogy az ATL eszközökön a Fidesz a megvalósítás színvonalában (még ha a lo-budget/lo-fidelity hozzáállás egyesek szerint üzenetértékű is a kampányban) köröket vert az MSZP-re, de a választókat közvetlenül elérő eszközök tekintetében mindig is profibb volt a párt kampánygépezete. Az MSZP büszkén beszélhet arról, hogy az utolsó 10 napban egymillió embert akar elérni, a Fidesz meg is teszi, még, ha az adatbázisok kérdése komoly fejfást okoz most a párt spin doctorainak.
A kampány utolsó szakasza nem a bonyolult üzenetekről szól – nem mintha a többi szakaszban arról szólt volna az ellenzék részéről. Vádolhatjuk persze őket azzal, hogy sötétben tapogatózhatunk a programjukkal kapcsolatban, a pozitív üzeneteket mintha a kormányoldal is elfelejtette volna az elmúlt hetekben. GOTV – Get Out The Vote – mondja az amerikai szakzsargon, és tényleg: így vagy úgy el kell ráncigálni a szavazót az urnához vasárnap. A napokban kézhez kapott levélben (arról az internetes fórumokon ellentmondásos információk látnak napvilágot, hogy pontosan mely szavazói csoportoknak küldték) Beimli Tamás bátorít arra, hogy a fennálló renddel kapcsolatos dühömet úgy vezessem, hogy a Fideszre szavazok. A két legfontosabb üzenet, hogy 1.) ha nem tetszik a rendszer, szavazz; 2.) de a Fideszre ám, ne a hangoskodókra (ti. Jobbik). Mint azt korábban megírtuk: 2010-ben egyetlen eladható termék van a megingathatatlan pártpreferenciával nem rendelkezők meggyőzésére: a lázadás.
A levél kivitelezése egyszerű, de mutatós, copywriting szempontból biztos ötöst kapna egy kreatív írás szemináriumon. Az arcával szereplő, fiatal megszólalóhoz illő nyelvezete, a Fidesz arculatát mellőző layout (a mini impresszum azért jelzi, hogy ki a készítő), a borítékon szereplő feladó mind a személyességet, az érzelmi motivációt erősíti. Good job.
