A legutóbbi közvéleménykutatási eredmények alapján egyedül a Jobbik tudta növelni a támogatottságát az elmúlt hónapokban. A Szonda szerint a párt a biztos pártválasztók körében 12 százalékon áll. Mennyi lehet ez áprilisban?

Egyes jóslatok szerint a Jobbik minimum 15, de elképzelhető, hogy 20 százalék körüli eredményt fog elérni a választáson. Az EP választást megelőzően a közvéleménykutatók 6- 7-8 százalékra becsülték a párt támogatottságát, amelyből végül közel 15 százalék lett. Azaz a párt szavazóit könnyű alábecsülni, amelynek több oka is lehet. Ezek közül kiemelkedik a rejtőzködés, azaz, hogy a Jobbik szavazói nem árulják el valódi pártpreferenciájukat vagy elzárkóznak a válaszadástól.

Elképzelhető azonban az is, hogy a jelenleg mért támogatottságuk már közelebb áll a valóshoz, hiszen az EP választási siker óta a Jobbik már nem egy parlamenten kívüli apró radikális pártocska, hanem a harmadik legerősebb párt, amelynek támogatását már nem kell szégyellni a kérdezőbiztos előtt.

A Jobbik potenciális támogatottságát társadalom statisztikai úton, a párt potenciális célcsoportjának meghatározásával is le lehet vezetni. Elemzők abban egyetértenek, hogy a Jobbik előretörésének legfontosabb oka a párt tudatosan felépített cigányellenes politikája. Ki lehet erre, és a Jobbik egyéb nézeteire vevő? Minden attitűdvizsgálat azt mutatja, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság közel egyharmada tekinthető intoleránsnak bármi fajta mássággal szemben. Ez körülbelül 2,5 millió ember. Ők azok, akik komoly ellenérzéssel viseltetnek a magyarországi cigány lakossággal szemben is. Ez a 2,5 millió a Jobbik potenciális célcsoportja. Ha ennek csupán egyharmadát, 800-900 ezer embert meg tud győzni a párt, az 60 százalékos részvételnél 16-17 százalékot jelenthet neki.

Az Image Factory belső közvélemény-kutatást készített, amelynek eredményeképpen mi 13 százalékot jósolunk a Jobbiknak áprilisban  (a tippek 10 és 18 százalék között oszlottak meg). Lehet majd számonkérni.

A Kampány van! blog Top 4 sorozatában összegyűjti a közélet elmúlt négy évének legemlékezetesebb pillanatait. Első alkalommal a legemlékezetesebb televíziós interjúkat vesszük sorra.

Eörsi Mátyás nem készült

 

Pokorni Zoltán megsértődik és távozik

 

Gyurcsány Ferenc szembesül az igazi, kemény kérdésektől nem félő angolszász újságírói iskolával

 

Vona Gábor Izraelbe küldi Bethlen Jánost

Ahogy egy korábbi írásban elemeztük, az LMP és az MDF ugyanazért a szavazóbázisért küzd: a valaha volt SZDSZ szavazókért és az MSZP-ből kiszeretett szoclib értelmiségért. Az LMP-nek elemi érdeke, hogy támadja az MDF-et, míg az MDF számára az a hasznos stratégia, ha tudomást sem vesz az LMP-ről, úgy tesz, mintha egy jelentéktelen politikai erő lenne. Az MDF számára a három osztatú politikai tér kedvező stratégiailag, amelyben van a két, ígérgető, felelőtlen, populista párt: az MSZP és a Fidesz, a radikális, vállalhatatlan Jobbik és a racionális, igazmondó, szakértői középpárt az MDF.

Az LMP stratégiailag nagyon helyesen nekimegy ennek az imázsnak. A szavazóbázis szempontjából három alapvető irány adja magát:

1. Támadni az MDF feltételek nélküli piacimádatát és az ebből is adódó szociális érzéketlenségét. Ezt tette a párt, amikor a szociális kártya kapcsán támadta az MDF-et.

2. Példákat találni arra, hogy a múltban (nem értek a focihoz) vagy a jelenben (Dávid Ibolya, Herényi Károly a melegbárban) milyen olyan események köthetők az MDF politikusaihoz, amelyek nem szimpatikusak a liberális szavazók számára.

3. A harmadik és talán legfontosabb, hogy ne engedjék ellopni a show-t, azaz, hogy az MDF úgy pozícionálja magát, mint a jelenlegi politikai kultúrával szembe menő párt, hanem bebizonyítani, hogy ők is vaskosan benne vannak az elmúlt 20 év történéseiben. Ez azért is fontos, mert az MDF-SZDSZ együttműködés nagyon jó üzenetek felépítésére teszi alkalmassá a pártot. PL: a két nagy rendszerváltó erő összefog, félretéve az ellentéteket küzd a populizmus, az ígérgetés, a radikalizmus stb. ellen.

A harmadik irányba vág bele Schiffer András, aki mai sajtótájékoztatóján az MDF-SZDSZ összebútorozását ékes példaként hozza fel arra, hogy milyennek nem kellene lennie a politikának. Azt hangsúlyozza, hogy a két pártot olyan politikusok alkotják, akik elvesztették hitelüket, és akiket érdekből támogatnak bizonyos üzleti körök. Schiffer mondandójában még az általunk említett 1. ponthoz tartozó üzenet is feltűnik, amikor a szóvívó a pártra jellemző neoliberális gazdaságpolitikát támadja.

Hosszú még a kampány további izgalmas csörték várhatók :)

Méghogy nincsenek számok a Jobbik programjában!

Mielőtt alaposabban elmélyednénk a Radikális változás című anyagban, az első meglepetés: a program éppen 88 oldalas. Meglehet, merő paranoia, de tény: a szélsőjobbon a 88 üzenetértékű szám. Az ábécé nyolcadik betűjére utalva a Heil Hitler köszöntést idézi föl. Lásd még: Lelkiismeret '88, 64 Vármegye izé, meg a többiek. Formabontó újítás, hogy egy programnak már a puszta terjedelmében is jelentést lehet találni. Ezek után érdemes lesz még a sorok között olvasgatni kicsit. De pont a terjedelemre tekintettel egy kis türelmet kérünk még.

Magyarországon ma több, mint félmillió panellakás van, ha csak egy szavazót számolunk mindegyikhez, már az is be tudna juttatni egy Panel Pártot a parlamentbe. A "panel" identitás persze önmagában nem elég motiváló erő, kivéve akkor, ha az ember úgy érzi, jól belerúgtak abba, amire egyébként többnyire amúgy sem túl büszke (ne felejtsük el, hogy a panelben lakók több, mint 60 százaléka el akar költözni lakóhelyéről).

Békásmegyer megfogja a szmogot (Forrás: Metropol)

Ez már elegendő ok arra, hogy panelháború dúljon a kampányban, de van még egy: a Fidesz elemi érdeke, hogy a két kampánnyal ezelőtti elszólást igyekezzen lemosni magáról. A panelprolizós stigma dobálása a 2006-os miniszterelnök-jelölti vita egyik kulcsmozzanata is volt, és a Fidesz a legutóbbi választási vereség óta is rendre megszólal a panellakók érdekében (Pl: A Fidesz szerint a panellakásban élők mára tragikus helyzetbe kerültek).

A Fidesz számára ezért kapóra jött az MDF budapesti listavezetőjének saját maga által is visszaszívott kezdeményezése (Lévai Zoltán közleményében már nem mint az országos párt álláspontjáról beszél: "Arra kérjük a Fideszt, hogy ne a budapesti MDF országosan még meg nem vitatott javaslatain keresztül próbáljon fogást találni Bokros Lajoson"), amely arra tesz javaslatot, hogy a budapesti levelgő javítása érdekében bontsák le a panelházakat (az eredeti levelet az Urbanista Blog közölte és azóta sok helyen terjed - így például a Panel Blog is kiemelt figyelmet szentelt neki).

Az ilyen, panellel kapcsolatos magas labdákra sokan fognak figyelni ebben a kampányban is.

A magyarországi választási kampányokban nem játszik fontos szerepet a külpolitika. A pártok néha beijesztenek a bevándorlók tömegével, illetve a határontúli magyarok helyzete is felbukkan néha, ám valódi szavazatszerző erővel nem bír a téma.

De vajon mit gondol, mit tud az átlag magyar az európai országokról? Ez fontos kérdés lehet a pártoknak, amikor üzeneteiket megalkotják. Ehhez nyújthat segítséget az alábbi térkép, amely humorosan közelíti meg a témát. Vigyázat politikailag inkorrekt, és reméljük ennél azért komplexebb a kép a fejekben.

 

 A 2006-os választási kampány bebizonyította: egyre fontosabb a miniszterelnök-jelöltek személye a kampányban. 2006-ban egyértelműen úgy merült fel a kérdés: kit választasz Orbánt vagy Gyurcsányt. Ebbe a párviadalba piszkított bele az MDF, amikor Dávid Ibolya hivatalosan is a párt miniszterelnök-jelöltje lehetett. A sajtó először körberöhögte az ötletet, pedig Dávid Ibolya jelöltsége mellett egy logikusan felépített kommunikációs stratégia állt. Azzal, hogy az MDF saját jelölttel vágott neki a választásnak egyszerre bizonyította komolyságát és különböző politikáját az MSZP-től és a Fidesztől. Nem beszélve arról, hogy míg pártként az MDF támogatottsága messze elmaradt a két nagytól, addid Dávid Ibolya mindkét vezérnél népszerűbb volt. Ezt a Fórum a Legnépszerűbb jelölt című plakáton ki is használta. Dávid Ibolya jelöltségének köszönhetően vehetett részt a több milliós nézettségű miniszterelnöki vitán, ahol az elemzők szerint is jól szerepelt. Az MDF most hasonló stratégiát követ, amikor Bokros Lajos személyére építi stratégiáját.

De mi a helyzet az LMP-vel, az MDF legfőbb vetélytársával?  Az LMP kínosan kerüli, hogy a párt arcok köré épüljön. A pártnak szakszóvívői vannak, akik megjegyezhetetlenek a széles nyilvánosság számára. Az online aktivitás, az utcai toborzás azonban nem tudja teljes mértékben kiváltania a klasszikus médiát, annak pedig arcok kellenek. Az idő fogy, sok arc felépítésére már nincs idő. Nem ismerem az LMP belső viszonyait, de attól nem látszana kevésbé demokratikus erőnek a párt, ha eldöntenék végre, akarnak-e önálló jelöltet vagy csak listavezetőjük lesz. Decemberben Hankiss Elemér nevét dobták be a nyilvánosságba, aki szerintem politikai marketing szempontból nem jó ötlet, ugyanakkor a legszerencsésebb döntés egy olyan személy lenne, akit már nem kell építeni, hanem ismert személy a párt potenciális szavazóinak körében, ráadásul rutinos médiaszereplő. A hírek szerint január végén születik döntés a kérdésben. Ezzel az LMP egy értékes hónapot vesztegetett el, ennyi előnyt pedig nem szabad adni egy kampányban.

 

Mind a Fidesz, mind az MSZP honlapján létezik vélemény rovat. A rovat címe arra utal, hogy itt a napi politika történéseire adott párthoz közeli személyek véleményét olvashatják az ide betérők. Egy ilyen típusú rovatnak meg lenne a funkciója, hiszen a magyar nyilvánosság rendszerváltozás utáni történései bizonyítják: erős az emberek igénye az elfogult, az egyik oldal írányát kritika nélkül támogató, míg a másik oldalt folyamatosan támadó lakáj újságírásra.

A két honlapon azonban nem folyik újságírás, meg sem próbálják ezt a rovatot úgy építeni, hogy kialakulhasson egy visszatérő törzsközönség, így azonban nincs értelme a dolognak. A Fidesznél a publicisztika rovatnak nincs más szerepe, mint, hogy összegyűjti a Fidesz közeli média munkásainak tollából származó írásokat, de ezt a feladatát is rendszertelenül, mindenféle felismerhető rendezőelv nélkül teszi. Az MSZP honlapjának vélemény rovatának még kevésbé van értelme, hiszen ide havonta egy írás kerül fel, igaz azok jó része speciálisan ide készül.

Magyarország 2010. A 176 egyéni körzetben az MSZP várhatóan 13, a Fidesz 9, míg a Jobbik 14 női jelöltet indít, azaz az MSZP-nél a jelöltek 7, a Fidesznél 5, míg a Jobbiknál 8 százaléka nő.

Úgy tűnik politikai kultúránk a nők reprezentációjának tekintetében is messze elmarad Nyugat-Európától. A kormányzásra készülő Fidesz mindössze 9 olyan hölgyet talált, akit érdemesnek tart arra, hogy arcával, egyéni képességeivel bizonyítson. A párt országos politikáját elnézve talán ez nem is meglepetés, hiszen a Fidesz a legmacsóbb párt. A Fidesznek az országos politikában egyetlen női arca sincsen amióta Pelczné Gál Ildikó eltűnt a süllyesztőben. A szocialistáknál a pártelnök és a szóvivő nő, és a 4 EP képviselőjükből is három nő. Másrészről a jelenlegi kormánynak egyetlen női tagja sincs. A Jobbiknak ott van Morvai Krisztina, az MDF-nek pedig Dávid Ibolya, míg az LMP listavezetője az EP listán Szabó Tímea volt. Kérdés mi lesz az utóbbi két párt listájával. Az LMP-nek fontos pozitív üzenete lehetne, ha a többi indulónál jóval több lenne a nő képviselőjelöltjei között.

Úgy tűnik ez a súlyos alulreprezentáltság nem zavarja sem az átlag választót, sem a civil szervezeteket. A női kvótát is sokan támadták, és az igazi társadalmi vita is elmaradt ebben az ügyben. De mit várunk egy olyan országtól, ahol egy 2008-as reprezentatív közvéleménykutatás szerint a munkavállaló férfiak 40  százalékát zavarná, ha női főnöke lenne.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem pihen. Amíg Orbán Viktor csak ritkán szólal meg, addig szinte nincs olyan nap, hogy Mesterházy egy-egy nyilatkozata ne járná be a sajtót. Ma a Bajnai-kormány dícséretére reagált. "Bank of America-Merrill Lynch szerint Magyarország minden idők egyik legnagyobb költségvetési kiigazítását hajtotta végre a tágabb értelemben vett felzárkózó térség történetében, és ennek révén államháztartási pozíciója a legerősebbek között van az egész világon".

Kérdés mekkora hatással van a szavazókra a külföldről érkező segítség? A magyar választók ugyanis az elmúlt hónapok tapasztalai alapján nem értékelik a Bajnai kormány teljesítményét, illetve nem feledteti velük az azt megelőző évek Fidesz által is folyamatosan felemlegetett hibáit.

A választók saját bőrükön a választásig biztosan nem érzékelik a javulást, sőt adóbevalláskor  egy részük (középosztálytól felfele) szembesül pl a frissen bevezett ingatlanadó hatásával. Ráadásul a Fidesz gazdasági programja egyszerre ígér államháztartási egyensúlyt, csökkenő adókat és új munkahelyeket. Ennek a programnak a megvalósíthatóságát még senki sem cáfolta hitelesen a nyilvánosságban. Tehát, ha valaki még értékelné is a Bajnai-kormány teljesítményét gondolhatja azt: jól van helyre tették, amit elrontottak, de milyen áron, az emberektől vontak el. A Fidesz ezzel szemben azt ígéri: úgy lesz rendben minden, hogy közben több pénz marad a zsebükben. Ameddig az MSZP nem képes a Fidesz ígéreteinek megvalósíthatóságát cáfolni, addig szinte mindegy mit mondanak a külföldi elemzők.

A Népszabadság információi szerint most véglegesítik azokat a vállalásokat (8-10 lesz), amelyeket az MSZP kampányában a választóknak megígér majd. A hírek szerint a vállalások megvalósítását győzelmük esetén a szocialisták a 2011-től várható GDP növekedés eredményeként hozzáférhető 2000 milliárd forintból finanszíroznák.

Keményebb hangra váltott Mesterházy Attila és persze, hogy a szocialisták jelenlegi egyetlen ütőkártyájának tűnő nyugdíjmodell ügyben. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint hazudik a Fidesz, amikor tagadja, hogy kacérkodnak a svéd nyugdíjmodellel, hiszen már egy 2007-es KDNP-s törvényjavaslattal is hasonló irányba mozdultak el.

Mint minden választáson, a nyugdíjasok megnyerése létfontosságú. Most a Fidesz a nyugdíj közeli hölgyeket, és azon belül is az alacsonyabb iskolai végzettségű, elsősorban fizikai munkásokat vette célba, amikor megigérte, hogy a kortól függetlenül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akiknek meg van a 40 év munkaviszonyuk. Ez fontos ígéret lehet azoknak az alacsonyabb iskolai végzettségű nőknek, akik 16, 17 évesen kedztek el dolgozni, de e rendelkezés nélkül még jó néhány évig dolgozniuk kéne.

A bejelentést nem hiába időzítette a Fidesz mostanra, hiszen az MSZP szorongatott, a szocialisták melegen tartották a fideszes svéd nyugdíjrendszerrel szimpatizáló nyilatkozatát, amelynek egyik sajátossága az, hogy bizonyos esetekben lényegesen megemelkedhet a nyugdíjkorhatár.

 

Az MSZP "szagot fogott". A szocialisták már korábban ráéreztek, hogy a kampányban az egyik fontos támadási felület lehet a Fidesz napvilágra került elképzelése a svéd nyugdíjmodellel kapcsolatban. Úgy néz ki, hogy bírják szuflával is, képesek folyamatosan napirenden tartani az ügyet.

A soron következő lépés az Idősügyi Tanács összehívása, amely a Fidesz elképzelésének kockázatairól is tájékoztatást ad. A lépést ráadásul sikerült úgy eladni a nyilvánosságban, mint egy felmerülő igényre adott választ. A tájékoztatást ugyanis a nyugdíjas szervezetek igényelték, mert szeretnék tudni, hogy mi várhat rájuk.

A január 21-i ülésén a Tanács elnöke, Bajnai Gordon is előadást tart.

Az MDF nevében Bokros Lajos hívott fel. Pont a 20 percenként járó tömött 6-os villamoson szorongtam, így nem tudtam annyira odafigyelni. Annyit értettem, hogy rossz irányba mennek  a dolgok, de neki meg van a receptje. Kapcsolatba léphettem volna egy operátorral is, hogy adataimat felvegye, és így bekerüljek a párt adatbázisába.

Az adatbázis építésnek sajátos módja ez (az is kérdés, hogyan választották ki a felhívandók körét). Az emberek alapvetően bizalmatlanok személyes adataikat ritkán adják meg telefonban, így az MDF akciójának sikere is kétséges. Amiért mégis hasznos lehet az akció az az, hogy az emberek beszélnek róla, a médiában megjelenik a hír az akcióról. Ez pedig azt erősíti, hogy az MDF komolyan veszi a kampányt, Bokros Lajos jelöltségét, sőt ehhez a megfelelő anyagi lehetőségek is rendelkezésre állnak a pártnak, ha egy ilyen telefonos akcióra akár több tíz milliót is el tud költeni. (Ami ugye a hivatalos keretnek kb. 5-10 százaléka).

A Fidesz az első olyan párt a kis magyar választástörténetünkben, amely fizetett hirdetési felületeken toboroz önkénteseket. Az óriásplakát grafikája ósdi, fantáziátlan, zsúfolt és nehezen észrevehető.

Túl sok üzenetet nyomtak rá a plakátra, miközben a színek sem harmonizálnak egymással. A plakát leginkább az olcsó bútor diszkont áruházak árleszállításait reklámozó újságok grafikájára emlékeztet, elképzelhető, hogy tudatosan. Mi azonban nem értünk egyet azzal, hogy a széles választói réteget megcélzó pártoknak a legalacsonyabb kulturális tőkével rendelkező választói csoporthoz kell alkalmazkodnia vizuális üzeneteinek kialakításakor. Remélhetőleg a Fidesznél ez csak az első próbálkozás, és lesz még ennél igényesebb plakátja is a pártnak a kampányban. Bár az a trikoloros változás szlogen véglegesnek tűnik ...

Orbán Viktor a Heti Válasznak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a Jobbik végez a második helyen a választáson. Ez a nyilatkozat egyértelmű szakítás a Fidesz korábbi politikájával, hiszen eddig Orbán megpróbálta eljelentékteleníteni a jobb térfélen feltűnő vetélytársakat, hangsúlyozva, hogy könnyen elveszett jobboldali szavazat lehet az, amit nem a Fideszre adnak.

A Jobbik mért támogatottsága ugyan most jóval az 5 százalék felett van, ugyanakkor kérdéses, hogy okos stratégiai döntés-e Orbán részéről a Jobbik jelentőségét még jobban megemelni, és azt jósolni, hogy a párt akár a második helyre is befuthat (ez számokban kb. 20-22 százalék körüli eredményt jelentene).

A Fidesz természetesen szeretné megakadályozni, hogy szavazói a Jobbikhoz pártoljanak, de azzal, hogy komoly erőként határozza meg Vonáékát, nem éri el célját, sőt valós, Fideszhez hasonló alternatívaként jeleníti meg.

Orbán nyilatkozatában a választás egyik kérdéseként azt is megfogalmazza, hogy az emberek mekkora jobboldali fordulatot szeretnének, megelégszenek a Fidesszel vagy a Jobbik kínálta radikálisabb útra vágynak? Ezzel Orbán ismét azt üzeni: a kormánnyal elégedetleneknek két egyenrangú választása van a Fidesz vagy a Jobbik.

Emellet persze arról is beszél, hogy azoknak a Fideszre kell szavaznia, akiket elborzaszt a Jobbik előretörése, de a pártelnök ezt igazán nem indokolja meg, a nyilvánosság számára az előbb említett üzenet marad az érdekesebb . Nehezen indokolható, hogy mit akart a Fidesz elnöke ezzel a nyilatkozatával. Ez számunkra inkább tűnik stratégiai hibának, mint átgondolt, logikus lépésnek.

Ikvai-Szabó Imre, Fodor Gábor, Simó György, Simonyi András. Ezeket a neveket dobta be az MDF a nyilvánosságba, mint potenciális jelöltjeket a fővárosi listán. Az üzenet célcsoportja pedig a korábban SZDSZ vagy Gyurcsány szavazó fővárosi értelmiség, nekik bírnak valódi jelentéstartalommal ezek a nevek.

A logika érthető, hiszen most, hogy az MSZP romokban, intellektuális üzenetrendszere pedig nincs a pártnak, az SZDSZ meg csak papíron van, igazi szabad préda a kiábrándult, de Orbánt elutasító szavazótábor. Úgy tűnik ebből az SZDSZ-től, MSZP-től távolodó táborból a fiatalabb, a fogyasztói társadalommal szemben kritikusabb réteg az LMP-hez vándorolhat, míg a másik része (a szabad piac mindenhatóságában bízó yuppie-tól a szabad foglalkozású értelmiségig) választhatja az MDF-et.

Az MSZP vasárnap bejelentette, hogy elindított egy honlapot, amely a Fidesz vezette önkormányzatok viselt ügyeivel foglalkozik. Az ötlet remek, a kivitelezés pocsék.

A hír több helyen megjelent, de az oldal címe szinte sehol sem jött át. Megtalálni még az MSZP.hu-ról kiindulva (amit az átlag választó bizonyára gyakran látogat) sem egyszerű. A szocialisták oldalán semmi sem jelzi, hogy nagyszabású kommunikációs hadművelet venné kezdetét. Nagy nehezen azért a hírek között megtaláljuk az aloldalt, amelynek címe: „így kormányoztok ti”. (www.mszp.hu/igykormanyoztokti)

Az mszp.hu-s domain alatt működő aloldal meglehetősen puritán. Egy térkép, amelyen színes pöttyök jelzik a „fideszes mutyikat” és az „eladósodott önkormányzatokat”. A pontokra kattintva a korrupciós ügyek leírása, linkek a hírek forrására. Sehol egy központi üzenet, szlogen, mondat, ember vagy kép, izuálisan tehát elég szürkére és jellegtelenre sikerült a dolog  – de legalább szájbarágósnak nemigen nevezhető.

Értjük, hogy mit szerettek volna a szocialisták a térképpel, mert látványos bemutatása lehetne a fideszes önkormányzatok (szerintük) viselt dolgainak. Egy kicsivel több energiát azonban megérte volna belefektetni a dologba.

Célszerű lenne a cuccot önálló honlapként - tehát nem az mszp.hu alatt - üzemeltetni, és üzeneteket, híreket, aktákat létrehozni az rajta, valahogy úgy, ahogy a Fidesz azt a korrupedia.hu-n teszi. Az önálló oldal kommunikációs szempontból is hasznosabb lenne, hiszen így túlságosan kötődik a tartalom az MSZP-hez, ami rontja a tartalom hitelét. A korrupedia.hu-nak pont ez az előnye, a wikipedia-ra hajazva azt üzeni az idelátogatóknak: az amit itt olvashatsz annak úgy hihetsz, mint egy elfogulatlan lexikonnak.

Tanulság: negatív/igazságkampányt félgőzzel sosem szabad csinálni.

A szokásoknak megfelelően február elején országértékel Orbán Viktor. Ezúttal a választási kampány első felében, biztos befutóként szól az emberekhez, ami valószínűleg meghatározza majd mondandóját. Beszéde minden bizonnyal alkalmazkodni fog ahhoz az imázshoz, amelyet az elmúlt években felépítettek neki, azaz nem lesz agresszív, nem lesz kirekesztő, középre beszélve, mindenkit meg kíván szólítani az elnök. Kommunikációs szempontból fontos, hogy a kormány kritikája csak bevezetésként szolgáljon ahhoz, hogy felvázolja a Fidesz jövőképét, bemutassa miben lesz más, miben lesz jobb az ő kormányzásuk. Orbán minden bizonnyal igyekszik majd minden célcsoportot külön-külön megszólítani, mindenkinek üzenni, ígérni valamit.

A beszéd nagy kérdése, hogy mennyire lesz konkrét Orbán, mond-e majd konrét szakpolitikai, később számon is kérhető javaslatokat. Ha igen, számítania kell rá, hogy ellenfelei igyekszenek majd darabokra szedni azokat (mint például a svéd nyugdíjmodell ügyében). Ha nem, akkor pedig az az örökös vád köszönhet vissza, hogy a Fidesz támad, ígérget, de konkrétumokkal nem áll elő.

Az MSZP adott egy balegyenest a Fidesznek, amikor a jövendőbeli Fidesz kormány nyugdíjpolitikáját támadta. A Fidesz most a másik slágertéma az egészségügyben vitt be egy jobbhorgot. Pesti Imre szerint az egészségügy elleni hadjáratot folytat a kormány. A politikus szerint a minimum feltételek bevezetése (az orvosok és eszközök számának illetve minőségének meghatározása) miatt 50-70 kórház szűnhet meg.

Az MSZP részéről Kökény reagált a Fidesz vádjaira. Megszólalásának két központi eleme volt: 1. Felelőtlen az a politikai erő, mely nem akarja meghatározni a szakmai biztonság alapfeltételeit. 2. A döntést szakmai egyeztetés előzte meg, és az intézményeknek van lehetőségük a felkészülésre.

Az egészségügy finanszírozása minden bizonnyal folyamatos témája lesz a kampánynak. A Fidesznek ez hálás téma, hiszen az egészségügyi reform megkezdése óta sok támadási felületet kínált a kormányt, amelyeket az ellenzéki párt ki is használt. Ráadásul a szakma hangadóit is maga mögött tudhatja a Fidesz, így ezzel soha nem kockáztat nagyot a párt.

Obamáéhoz hasonló intenzív internetes kampánya lesz a Fidesznek - írja a Népszabadság.

A jelenlegi amerikai elnök online kampánya valóban példaszerű, kérdés azonban, hogy ezt a hatékonyságot sikerült volna-e elérni a helyzeti adottságok nélkül is. Obama ugyanis egy népszerűtlen inkumbens fiatal és geek, karizmatikus kihívójaként képes volt a digitális technológia világában otthonosan mozgó szavazókat aktivizálni (lásd erről például: Obama's Generation X Factor). Online kampányának három fontos eleme (informálás - részvétel - aktivitás) is főként ezekkel az adottságokkal tudott ilyen méretű mozgósítást elérni.

A Blikk információi szerint az Alterego nevű elsősorban melegek által látogatott klubban tartottak megbeszélést az MDF vezetői, Dávid Ibolya és Herényi Károly. A találkozón részt vett Bánk Attila, sőt állítólag a politikus két fiának tulajdonrésze is van a helyben.

Az egész szituációt az MDF sajtóosztályának reakciója teszi érdekessé, amely arról szólt, hogy a politikusok nem tudták, hogy ez egy ilyen jellegű hely. Felmerül a kérdés, hogyha tudták volna messze elkerülik? Olyan helyre be sem teszik a lábukat, ahova melegek járnak szórakozni? Erre egy korszerű, konzervatív párt azt felelte volna: meleg klub, és akkor mi van? Jó a kiszolgálás, kellemes a környezet, és semmi probléma nincs egy hellyel. A meleg szubklultúra fontos része a sokszínű Magyarországnak.

De nem ezt tették. Korszerűtlenül konzervatívan mentegetőztek.

Az MSZP álláspontja szerint a Fidesz szorgalmazta svéd modell csak azokban az országokban lehet sikeres, ahol a gazdaság évről-évre legalább öt százalékkal növekszik, ahol aránylag fiatal a társadalom, és ahol hetven százalék felett van a foglalkoztatási ráta.

A szocialisták "márkásították" saját nyugdíjpolitikájukat, igazi aranykornak minősítve a Gyurcsány-kormány időszakát. Ezzel szemben jó érzékkel próbálják a Fidesz ellen hangolni a nyugdíjasokat. Ehhez pedig van muníciójuk, többek között Orbán Viktor kiszivárgott beszéde a Színház és Filmművészeti Egyetemen tartott beszélgetésről, ahol a Fidesz elnöke a nyugdíjak reálértéken való befagyasztásáról beszélt.

A szabad politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik Bajnai Gordon miniszterelnöknek az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy a Jobbikot nem tartja demokratikus pártnak – írta a Jobbik alelnökének levelére válaszolva Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője.

Elegáns, nehezen támadható lépés a Sándor Palotából, kb. erre számított mindenki.